George Orwell Egyéb könyvek

A hatalom nem eszköz; a hatalom cél. Nem azért csinál az ember diktatúrát,hogy megoltalmazzon egy forradalmat, hanem azért csinál forradalmat, hogy diktatúrát csinálhasson.

George Orwell megalkuvást nem ismerő, zsigeri morális érzék által vezérelt politikai írásaival vált a 20. század egyik legnagyobb esszéistává. Az igazságtalanság elleni fáradhatatlan küzdelem megkapó szövegeket szült, amelyeknek egy vékony, ám igen fontos szeletét kínálja a Bázis Könyvek jelen kötete - a legtöbb esetben először magyarul. Ismeretlenebb és már klasszikusnak számító írások egy olyan alkotótól, akit méltán neveznek nemzedéke lelkiismereté

"A fellépés, mon ami, minden a fellépésen múlik! Adj egy új öltönyt, s én estére szerzek egy ezer frankos kölcsönt."

Első alkalommal elevenedik meg képregényformában George Orwell 1949-ben megjelent világhírű, a náci és kommunista diktatúrák ihlette negatív utópiája: Óceánia rémállama, ahol a Párt - élén a személyi kultusszal övezett Nagy Testvérrel - mindenek felett áll, a polgárokat folyamatosan megfigyelik, a háborús paranoiát szító propagandasajtó napról napra újraírja a történelmet, a szabad gondolkodás pedig halálos bűnnek számít...Az 1984 jóslata ugyan nem telj

A fiatal George Orwell, ekkor még Eric Arthur Blair néven, egyetemi ösztöndíj híján utazott vissza Indiába, hogy 1922-től a burmai gyarmati rendőrségnél helyettes felügyelőként dolgozzon, ezzel biztosítva megélhetését és élettapasztalatainak – egész életművére kiható – bővítését. 1927-re azonban végleg megundorodott az angol gyarmati politikától, ezért kilépett a szervezetből. Az itt szerzett élményeit fogalmazta bele első, a brit gyarmatosítás rendsz

"Üdvözlet az egyformaság korából, a magányosság korából, a Nagy Testvér korából, a duplagondol korából" - írja a naplójába Winston Smith, a lázadó, a gondolatbűnöző, aki nem hajlandó elismerni, hogy a 2x2 a Párt akarata szerint lehet három vagy öt. Talán valóban "csak" keserű üdvözlet lesz ez a regény a jövőben, örök emlékeztető a totalitárius XX. századra, és persze szellemes szatíra, mint a nagy példakép, Swift Gulliver-e. Talán. De most még a zsig

George Orwell (szül. Eric Arthur Blair, 1903-1950) a 20. századegyik legnagyobb hatású írója. Az Indiában született, majdAngliában nevelkedett szerző egyetemi ösztöndíj híján utazottvissza szülőföldjére, hogy a burmai rendőrségnél dolgozzon, ám1927-re végleg megundorodva az angol gyarmati politikától,kilépett a szervezetből. Az itt szerzett tapasztalatai a hatalomműködéséről és az elnyomottak helyzetéről, majd aszegénynegyedekben töltött keserű hónapok,

„Ugyan mi változott meg a disznók arcán?” "Minden állat egyenlő, de néhány állat egyenlőbb a többinél." E szállóigévé vált mondat nagyjából össze is foglalja George Orwell 1945-ben megjelent kisregényének lényegét. Az 1984 mellett kétségkívül az Állatfarm az angol író legismertebb és legnagyobb hatású műve, amely szintén a totális diktatúrák működési mechanizmusát mutatja be - nem véletlen, hogy Magyarországon mindkét regény évtizedeken át csak

George Orwell megalkuvást nem ismerő, zsigeri morális érzék által vezérelt politikai írásaival vált a 20. század egyik legnagyobb esszéistává. Az igazságtalanság elleni fáradhatatlan küzdelem megkapó szövegeket szült, amelyeknek egy vékony, ám igen fontos szeletét kínálja a Bázis Könyvek jelen kötete - a legtöbb esetben először magyarul. Ismeretlenebb és már klasszikusnak számító írások egy olyan alkotótól, akit méltán neveznek nemzedéke lelkiismereté

A fiatal George Orwell, ekkor még Eric Arthur Blair néven, egyetemi ösztöndíj híján utazott vissza Indiába, hogy 1922-től a burmai gyarmati rendőrségnél helyettes felügyelőként dolgozzon, ezzel biztosítva megélhetését és élettapasztalatainak – egész életművére kiható – bővítését. 1927-re azonban végleg megundorodott az angol gyarmati politikától, ezért kilépett a szervezetből. Az itt szerzett élményeit fogalmazta bele első, a brit gyarmatosítás rendsz

„Ugyan mi változott meg a disznók arcán?” "Minden állat egyenlő, de néhány állat egyenlőbb a többinél." E szállóigévé vált mondat nagyjából össze is foglalja George Orwell 1945-ben megjelent kisregényének lényegét. Az 1984 mellett kétségkívül az Állatfarm az angol író legismertebb és legnagyobb hatású műve, amely szintén a totális diktatúrák működési mechanizmusát mutatja be - nem véletlen, hogy Magyarországon mindkét regény évtizedeken át csak

Orwell 1984-e új fordításban jelenik meg! Óceánia állandó háborúban áll a világ másik két szuperhatalmának egyikével, szövetségben a másikkal. Külpolitikáját gondosan előkészített árulások, belpolitikáját a tudatlanságra, az önálló gondolkodás képességének elfojtására, a múlt meghamisítására, hazugságokra és félelemre alapozott oligarchikus önkény határozza meg. Polgárai egyéniségüket vesztett végrehajtói a Párt és a Nagy Testvér propagan

George Orwell (szül. Eric Arthur Blair, 1903-1950) a 20. századegyik legnagyobb hatású írója. Az Indiában született, majdAngliában nevelkedett szerző egyetemi ösztöndíj híján utazottvissza szülőföldjére, hogy a burmai rendőrségnél dolgozzon, ám1927-re végleg megundorodva az angol gyarmati politikától,kilépett a szervezetből. Az itt szerzett tapasztalatai a hatalomműködéséről és az elnyomottak helyzetéről, majd aszegénynegyedekben töltött keserű hónapok,

"A fellépés, mon ami, minden a fellépésen múlik! Adj egy új öltönyt, s én estére szerzek egy ezer frankos kölcsönt."

Orwell 1984-e új fordításban jelenik meg! Óceánia állandó háborúban áll a világ másik két szuperhatalmának egyikével, szövetségben a másikkal. Külpolitikáját gondosan előkészített árulások, belpolitikáját a tudatlanságra, az önálló gondolkodás képességének elfojtására, a múlt meghamisítására, hazugságokra és félelemre alapozott oligarchikus önkény határozza meg. Polgárai egyéniségüket vesztett végrehajtói a Párt és a Nagy Testvér propagan

Első alkalommal elevenedik meg képregényformában George Orwell 1949-ben megjelent világhírű, a náci és kommunista diktatúrák ihlette negatív utópiája: Óceánia rémállama, ahol a Párt - élén a személyi kultusszal övezett Nagy Testvérrel - mindenek felett áll, a polgárokat folyamatosan megfigyelik, a háborús paranoiát szító propagandasajtó napról napra újraírja a történelmet, a szabad gondolkodás pedig halálos bűnnek számít...Az 1984 jóslata ugyan nem telj